Egyre valószínűbbé válik, hogy az elkövetkező öt év során a globális hőmérsékleti rekordok sorra megdőlnek – ezt vetíti előre az ENSZ égisze alatt működő Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése. A dokumentum szerint 2025 és 2029 között minden év átlagos felszíni hőmérséklete számottevően magasabb lehet az iparosodás előtti időszakhoz képest, ami további kockázatokat jelenthet társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is.

A WMO becslései alapján az éves globális átlaghőmérséklet az említett időszakban 1,2 és 1,9 Celsius-fokkal haladhatja meg az 1850–1900 közötti referenciaértéket. Ez a növekedés már önmagában is elégséges lehet ahhoz, hogy fokozza az éghajlatváltozás negatív hatásait, többek között a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságát és intenzitását.

Az elemzés kiemeli, hogy 80 százalék az esélye annak, hogy 2025 és 2029 között legalább egy esztendő melegebb lesz, mint az eddigi csúcstartó 2024. Emellett 86 százalékos a valószínűsége annak is, hogy valamelyik év meghaladja az 1,5 fokos küszöböt az ipari forradalom előtti szinthez képest – ez a határvonal a párizsi klímaegyezmény egyik központi referenciaértéke.

Rendkívüli forróság jön

Érdemes megjegyezni, hogy a jelentés nem ad előrejelzést egyes konkrét évekre, hanem az öt évre vonatkozó trendeket vizsgálja. Az adatok szerint a teljes időszakra vonatkozó ötéves átlaghőmérséklet 70 százalékos eséllyel haladja majd meg az 1,5 fokos határt, míg ez az arány egy évvel korábban még csak 47, két évvel ezelőtt pedig mindössze 32 százalék volt.

A szervezet szakértői arra figyelmeztetnek, hogy minden egyes töredéknyi hőmérséklet-emelkedés súlyos következményekkel járhat. Ide sorolják többek között a pusztító hőhullámokat, a rendkívüli csapadékeseményeket, az aszályok erősödését, valamint a jég és gleccserek gyorsuló olvadását. Ezen jelenségek nem csupán lokálisan, hanem globálisan is éreztethetik hatásukat, például az óceánok felmelegedésében és a tengerszint-emelkedésben.

Bár a jelentés kifejezetten a globális adatokkal dolgozik, európai kontextusban is komoly aggodalomra adhat okot. Magyarországon az elmúlt évek hőhullámai és a csapadékeloszlás szélsőségei már most is komoly kihívásokat okoznak a mezőgazdaság, a közegészségügy és az infrastruktúra számára.