A 92 éves Ryland Headley-t bűnösnek találták Louisa Dunne 1967-es megerőszakolásában és meggyilkolásában. Az eset, mely több mint 57 évig megoldatlan maradt, az Egyesült Királyság történetének egyik leghosszabb ideig húzódó „hideg ügyeként” került ismét reflektorfénybe.

A 75 éves Louisa Dunne holttestét 1967. június 28-án találták meg saját otthonában, a bristoli Easton városrészben. Szomszédjai figyeltek fel arra, hogy a nő aznap reggel nem jelent meg a szokott helyén, a háza előtti lépcsőn. A holttestet súlyos zúzódásokkal, vérző füllel, hányással a szájában és deréktól lecsúszott fehérneműben találták meg. A jelek egyértelműen súlyos bűncselekményre utaltak.

A nyomozás már akkor is példátlan méreteket öltött. Dave Marchant felügyelő, az Avon és Somerset Rendőrség részéről így idézte fel a kezdeti vizsgálatokat. „Az eredeti nyomozás minden szempontból hatalmas volt. Több mint 19 000 tenyérlenyomatot vetettünk össze a helyszínen találtakkal. Több mint 8 000 háztól házig történő adatfelvétel zajlott, és több ezer tanúvallomás készült.”

A helyszínen talált spermaminták és tenyérlenyomat

A helyszínen talált spermaminták és tenyérlenyomat akkoriban nem szolgáltattak elég bizonyítékot, a DNS-azonosítás technológiája csak két évtizeddel később vált elérhetővé. Bár tenyérlenyomatot rögzítettek egy hátsó ablakon, Headley a tenyérmintát adó férfiak körének határán kívül élt, így elkerülte a gyanúsítást.

A fordulópont 2024-ben érkezett el, amikor az Avon és Somerset Rendőrség újra elővette az ügyet, és korszerű DNS-vizsgálatnak vetette alá az elraktározott bizonyítékokat. A nyomozók döbbenten olvasták a szakértői jelentést: a mintán található DNS egyezése „ezermilliárdszor valószínűbben” tartozott Headley-hez, mint bárki máshoz az adatbázisban.

„Többször el kellett olvasnom azt az e-mailt, hogy felfogjam, amit látok. Amint ez megtörtént, tudtam, kezdődhet az érdemi nyomozás” – mondta DI Marchant. Headley-t 2024 novemberében tartóztatták le ipswichi otthonában. Bár a tárgyaláson nem tett vallomást, a védelem nem tudta megcáfolni az új DNS-bizonyítékokat és a korábbi, helyszínen talált tenyérlenyomatok egyezését. A bíróság lehetővé tette, hogy az ügyészség tájékoztassa az esküdtszéket. Headley-t a hetvenes években már kétszer is elítélték időskorú nők megerőszakolása miatt, mindkét eset hasonló körülmények között történt.

Betört magányosan élő idős nők otthonába

„Ezek a bűncselekmények világosan megmutatják, hogy Headley hajlamos ugyanúgy viselkedni, mint ahogy azt állítjuk, hogy 1967-ben is tette: betört magányosan élő idős nők otthonába, megerőszakolta őket az ellenállásuk dacára, és erőszakkal fenyegette meg őket.”

Louisa Dunne unokája, akinek kilétét a hatóságok nem hozták nyilvánosságra, a tárgyalás előtt nyilatkozott a Sky News-nak arról a pillanatról, amikor értesítették az áttörésről. „A rendőrnő annyit mondott: ‘Ez a nagymamájáról szól’, mire én szinte automatikusan kérdeztem: ‘Elkapták?’ Kimondtam, pedig nem is hittem, hogy valaha lesz ilyen pillanat. És ő azt válaszolta: ‘Van egy gyanúsítottunk’.”

Az idős nő hozzátette, már belenyugodott abba, hogy egyes gyilkosságok talán sosem derülnek ki, és a hozzátartozók kénytelenek együtt élni a fájdalommal. „Ez borzalmas. A szegény nőnek szörnyű lehetett. A nemi erőszak valósága olyan, amire senki nem akar gondolni, és ezt teljesen megértem.”

A brit ügyészség a Sky News-nak megerősítette, tudomásuk szerint még soha nem volt példa olyan ügyre, amelyben a vádemelés és a bűncselekmény elkövetése között ilyen hosszú idő telt volna el. „Ez a nyomozás is bizonyítja: soha nem szabad feladni. Soha nem szabad azt mondani egy ügyre, hogy ‘túl régi, túl sok éve történt’. Amikor 2024-ben újranyitottuk, tudtuk, hogy még élhet a tettes, és valóban, élt is.”